Ma a vonat nem késett, ami nem nagy szó, mert az, amivel én szoktam közlekedni, nem szokott késni, vagy csak nagyon ritkán. Direkt úgy indulok el azonban, hogy ha késik, még időben beérjek a munkába. Sajnos ezzel számolni kell a tömegközlekedésnél. Ennek ellenére, mint oly sokszor írtam, szeretek így járni, kelni, még hosszabb úton is. Most például Zürich a célpont. Zürich egy gyönyörű város. Zürich Svájc legnagyobb városa. Lakosai többsége németül beszél. Többek között a híres látnivalók között van a Grossmünster és a Miasszonyunk-templom. Ha Svájcba utazunk, azért ezeken kívül még jó pár dolgot meg szeretnénk nézni. Az ember nem sűrűn jut el más országokba, és ha már ott van, nyilván minden lehetőséget meg kell ragadni, hogy amennyi látnivaló az időbe belefér, megnézhető legyen. Ki tudja, mikor jutunk újra el oda. Szerintem ez nem csak az én hitvallásom az utazással kapcsolatban, hanem minden emberé az. Így logikus. Tehát a zürichi út szervezése folyamatban van, már nagyon izgatottak vagyunk.